Esettanulmány: Krónikus(hosszantartó) vashiány megjelenése mocsári álhortenzián. - Nagy Viktor Akvarisztikai Blogja

Post Top Ad

2017. május 6., szombat

Esettanulmány: Krónikus(hosszantartó) vashiány megjelenése mocsári álhortenzián.


Azt tekintve, hogy a hiánytünet-felismerés a növényes akvarisztikában igen nehéz feladat, egyes "tankkönyvbe-illő" tápanyaggondok igen egyértelműen jelennek meg. Ilyen például a vashiány, sokan tisztában vannak vele, hogy nem mobilis elem, így a növény nem képes megfelelő időintervallum alatt a régi levelekből átcsoportosítani az újonnan fejlődőkbe, ezért először mindig az új leveleken jelenik meg. Na de nem mindig ez az eset áll fenn. Lássuk mi történt a soron következő esetben.

Vásárlók jöttek be a boltba ahol dolgozok, és a segítségemet kérték. Növényes probléma, gondoltam testhezálló. A következő képpel vezették be a megoldandó feladatot:



















Láthatjuk, hogy a növény összes levele érintett a hiányban. De melyik lehet a hiány? Elkezdtem kérdezgetni őket szokás szerint, többek között megkérdeztem a fényerőt, a tápozást, vízcseréket, de valahogy nem állt össze a kép. Mivel az öreg levelek is érintettek, a képre nézve a nitrogénhiány volt a leggyanúsabb, és egyben az első gondolatom. Hogy biztosra menjek, mondtam nekik, hogy lehetőleg minél előbb hozzanak vízmintát az akváriumból, hogy bevizsgálhassam a növényi tápanyagok tekintetében.

Megtörtént a vízminta behozása, így neki kezdhettem a vizsgálatnak. A szokásos négyesre néztem rá: nitrát, foszfát, vas és kálium, mivel a korábbi tapasztalatok alapján ennek a négy tápanyagnak a mennyisége és aránya a döntő.

A mért eredmények:
  • nitrát: 50 
  • foszfát: 1,5 
  • vas: nem kimutatható 
  • kálium: 3-4
Egyből világosság vált, hogy ez nem nitrogénhiány. Mivel a vas nem kimutatható, ez a hiány vált a legvalószínűbbé. De hogyan érintheti az idősebb leveleket is?

Válasz az, hogy a növény valami oknál fogva képes volt a növekedésre a vashiány ellenére( folyamatosan ment a vasat tartalmazó tápsó, de kevés volt az egészséges fejlődéshez), de végig a vas volt a limitáló tényező, így ennek a hiánytünete alakult ki.

A vas felvételét a makroelemekből az egyik, a foszfát gátolja, és épp túlsúlyban van a vashoz képest(mivel nem is kimutatható). Ami a vas felvételét segíti, a kálium épp hiányban van(ha alaposan megnézzük, itt-ott megjelenik a káliumhiányt jelző lyukacsosodás is, de nem az a legszembetűnőbb).

A nitrogén nem vas-antagonista, de nem kedvező az ilyen mértékű túlsúlya.

Megoldásként egy 50%-os vízcserét javasoltam minél előbb, hogy a tápanyag koncentrációkat lejjebb vigyük. Ezt konkrétan a nitrát foszfátra, mint probléma gondoltam megoldásként. A vasat és a szinergista elemét, a káliumot egyértelműen pótolni kell, hogy megszűnjön a fenti képen látható vasklorózis. Ezt egy mikroelem+ kálium tartalmú tápanyagkoktél készítmény segítségével értük el, egy ideig emelt adagot alkalmazva, hogy minél előbb elérjük a kívánt értékeket a vízben, hogy a növény egészségesen tudjon fejlődni.

A kezelés eredménye ez lett:























Post Top Ad