Az alább olvasható cikk egy jelenleg is készülő, nagyszabású youtube blog-videó előfutára. Fogyasszátok algamentesen.
Nos, először is, mikor beszélhetünk tápanyaghiányról? Azt a jelenséget értjük alatta, amikor a növény számára egy tápelem az anyagcsere folyamatok során hiányzik, aminek feltétele, hogy az adott elem eszenciális(valóban szükséges) legyen.
Ez a hiány kétféle lehet: valódi hiány, mely során az adott tápelem az alacsony koncentrációja miatt nem elégségesen felvehető a növény számára.A második eset a relatív hiány: Az adott tápelem koncentrációja megfelelő a növény környezetében, de egyéb okok miatt az nem felvehető számára. Ez lehet a vas esetében a magas pH vagy akváriumban a rossz minőségű kelát, vagy más elem túlsúlya(ionantagonizmus).
Az, hogy a növényen látható fiziológiai elváltozás valódi, vagy relatív hiány, nem eldönthető kérdés a környezeti paraméterek ismerete nélkül. (ergo tök ugyanúgy néz ki a kettő)
Emítsünk pár szót a tápanyagokról, és azok arányáról, kölcsönhatásairól.
A növény számára esszenciális tápanyagok mind-mind fontos funkciót töltenek a növény élettani folyamataiban. Elmondhatjuk nagy vonalakban, hogy a foszfor főként a gyökérfejlődésért felel, míg molekulaszinten az ATP-t alkotja(ez egy, az energiaháztartásban kulcsszerepet játszó molekula) a nitrogén a talaj feletti hajtások fejlődéséért, molekulaszinten a fehérjék fontos alkotóeleme, a kálium pedig részt vesz minden sejtszintézisben. Ez az akváriumban a három fő makroelem.
Tehát minden egyes tápelemnek fontos feladata van a növényben. Ezek után érthető, hogy igen látványos külalak-elváltozást tapasztalhatunk egy-egy elem relatív vagy valódi hiányakor.
Tehát, hogyan alakul ki a valódi, illetve a relatív hiánytünet?
Elsőként érdemes megemlítenünk a tápanyagok kölcsönhatásait. Kétféle létezik: szinergizmus és antagonizmus. A szinergizmus során két tápanyag egymás felvételét elősegíti, ilyenkor az egyik relatív túlsúlya nem gátolja a párjának felvehetőségét. Ezekből a kölcsönhatásokból viszonylag kevés létezik.
A másik csoport az antagonizmus jelensége. Az egyik tápanyag relatív túlsúlya gátolja antagonista párjának felvehetőségét, ezzel a növényt lassabb növekedésre, hiánytünet produkálására kényszerítve.
Az imént említett jelenségekre így a tápanyagok helyes arányának elmélete teszi fel a koronát: Sokkalta inkább fontosabb a tápanyagok megfelelő aránya, mint azok abszolút mennyisége!
Ezek után térjünk vissza a valódi, illetve relatív tápanyaghiány jelenségeihez. A megértéshez az arányok átlátása a fontos, a tápanyagok mennyiségét a sematikus ábrán szándékosan nem jelöltem.
Ezek után térjünk vissza a valódi, illetve relatív tápanyaghiány jelenségeihez. A megértéshez az arányok átlátása a fontos, a tápanyagok mennyiségét a sematikus ábrán szándékosan nem jelöltem.
Mikor alakul ki a valódi tápanyaghiány? Ahogy az alábbi ábrán is látható, amikor az adott tápelemek közül az az egy tápelem koncentrációja alacsonyabb, mint amit többi tápelem koncentrációja "megszab".
Tehát minden más tápelem értéke és aránya rendben van, de az az egy elem koncentrációja túl alacsony, tehát arányaiban kevesebb van belőle, mint kéne.
Relatív tápanyaghiány akkor alakul ki, amikor egy adott tápelem koncentrációja a többi tápelem koncentrációjához viszonyítva feleslegben van. Ekkor az adott elem antagonista párja nem képes a növénybe elegendő mértékben bejutni, így tápanyaghiány alakul ki. Mivel itt nem azért van tápanyaghiány, mert az egyikből kevés van, hanem a másikból sok, nem valódi, hanem relatív tápanyaghiánynak hívjuk.
Például, tegyük fel a barna oszlop a foszfor. Túlsúlyakor például vashiány alakulhat ki még akkor is, ha a vas egyébként megfelelő koncentrációban és felvehető formában jeéen van a növény környezetében.
Például, tegyük fel a barna oszlop a foszfor. Túlsúlyakor például vashiány alakulhat ki még akkor is, ha a vas egyébként megfelelő koncentrációban és felvehető formában jeéen van a növény környezetében.
Az egyes esetek a valóságban általában bonyolultabbak, mivel több, párhuzamos antagonizmus is megvalósulhat, illetve a szinergista("támogató") elem hiánya is nehezítheti egyes tápelemek felvételét, relatív hiánytünet kialakulására kényszerítve a növényt.
A szinergizmusokat és az antagonizmusokat összefoglaló ábrát lent láthatjuk. A magyar fordításért és a közzétételért köszönet Zsotyinak( http://zsotyi.blogspot.hu/ )
Források(és egyben ajánlott irodalom)
-http://perefert.hu/tapelemek-szerepe-a-noevenyek-eletteni-folyamataiban-es-termeskepzesben-szakmai-szemmel-0
http://www.agroinformszaklap.hu/cikkek/agroinform_szaklapban_volt_cikkek/tapanyaghiany_vagy_a_tapanyagok_rossz_hasznosulasa
http://www.nigro.hu/2008/12/13/vizinovenyek-tapanyaghiany-tunetei/
http://zsotyi.blogspot.hu/2010/08/jobol-is-megart-sok-tapanyag.html
