A vízinövények tápanyaghiányainak a felismerése


 Bevezető

A növényes akvarisztika talán legnehezebb témája ez, mivel élő szervezetek működésével kapcsolatos jelenségeket próbálunk átlátni, ami igen nehéz feladat. A hiánytünetekről úgy általában ez a cikk szól bővebben, a logikáját ott vezettem le.

Ebben a cikkben egy kicsit gyakorlatiasabb vizek felé hajózok, hosszú idő alatt összegyűjtött képeket igyekszem bemutatni, amik egy adott növény adott hiánytünetét mutatják meg, amely használható egyfajta határozónak is.

Elöljáróban leszögezném, hogy a hiánytünet felismerése még haladó növényes akvaristáknak sem mindig könnyű feladat, a megoldásukat pedig nehezíti az a tény, hogy hiánytünetet nem csak az adott elem hiánya, hanem antagonista párjának relatív túlsúlya is okozhat.

A következő képek a tipikusabb hiánytüneteket fogják bemutatni, az adott elemek leggyakoribb hiánytünet-jelenségéről készült fotókkal.

Minden egyes hiánytünet kezelésénél figyelembe kell venni, hogy hiánytünetet antagonizmus is okozhat. Magyarul ha hiánytünetet látunk, az is lehet, hogy egy másik elemből van arányaiban túl sok. Ez minden esetben azt jelenti, hogy csak az akvárium részletes elemzésével határozható meg a kezelés pontos menete.

Az antagonizmus azt jelenti tehát, hogy egy adott elemből, ami hiánytünetként jelenik meg elegendő van arányaiban, de egy másik elemből pedig túl sok van, és ez nehezíti a felvételét annak az elemenek, aminek a hiánytünetét látjuk.  A szinergizmus ennek az ellentéte, egyik elem a másik felvételét segíti.

Hosszú idők tapasztalata szerint négy elem hiánya jelenik meg leggyakrabban az esetek döntő többségében:

Nitrogén, foszfor, kálium, vas

Ritkában pedig a következők: Kalcium, magnézium, kén, és az egyéb mikroelemek.


Vas (Fe(II-III), Fe-EDTA, Fe-DTPA, Fe-EDDHA, stb)

Leggyakrabban a új levelek fehéredéseként, halványodásaként jelenik meg. Gyakran előfordul, felismerése könnyű. Egyes esetekben, amikor a vashiány hosszú időn keresztül megvalósul, de a növény képes növekedni, kialakul a krónikus(hosszantartó) vashiány, ez szinte a növény összes levelét érinti, ilyenkor az idősebb, és az új levelek is mutatják a tünetet. Ezt a jelenséget a 3. képen láthatjuk.

Antagonista párjai: foszfát, cink, réz, mangán, kalcium,
Szinergista párjai: kálium

1

2
3


4

5



6
7














Nitrogén (ammónia/ammónium, nitrit, nitrát, karbamid)

A vas hiányához hasonló tünetekkel jár, szintén halványodás a tünete, de ez főként az idősebb leveleken jelenik meg. Gyakran foszlik szét a nitrogénhiányos levél, és hullik le(8. kép), ebben a foszfor hiányához hasonlit.

Antagonista párjai: kálium, réz, bór
A tapasztalat még azt mutatja, hogy a foszforral is "összeveszik", túl sok foszfor is megnyilvánulhat nitrogénhiányban.
Szinergista párok: magnézium, molibdén


8
9
10


Kálium (kálium-ion)

 Kétféleképpen jelenhet tapasztalataim szerint. Az egyik, amit mindenki ismer: kis lyukak a levélen, a másik pedig az a tünet, amikor a levél szinte átlátszóvá válik foltokban(13. kép). A Hygrophila nemzettség fajai különösen kálium igényesek.

Antagonista párjai: foszfor, nitrogén, magnézium, kalcium, bór
Szinergista párjai: vas, mangán




11
12

13














Foszfor (foszfát-ion)


Különösen aktív talajjal rendelkező akváriumokban gyanakodjunk rá, mivel az aktív talaj agyag részecskéi kezdetben megkötik a foszfátot. Az idősebb leveleken, a végétől a levéltő felé haladó barnulás a leggyakoribb tünete, melyet foltokban történő levél-elhalás, és a levélen történő pontalgásodás is kísérhet. Az aktiv talajok mellett gyakori kiváltó oka a túlzott vastrágyázás.

Antagonistái: vas, kálium, kalcium, cink, réz,
szingergistái: magnézium



14

15

16





Ritkább hiánytünetek:


Arányaiban túl sok foszfor és vas tünete(egy bizonyos tápsó használatánál tapasztaltam ezt)

Lehetséges, hogy kevert hiánytünetről beszélhetünk, a legvalószínűbb a mikroelemek közül az egyik, esetleg a kálium. Tünete, hogy a levél "lekonyul".


17
18
 Kevert vas és magnézium hiány.

A magnézium hiány tünete a fakó idősebb levél, miközben a levélerek színe sötét marad, ezt a lenti képen tisztán ki lehet venni. A vashiányt korábban tárgyaltuk. A két elem hiánytünete, mivel szinergista párról van szó, megjelenhet együtt is, mivel az egyik hiánya(ha antagonizmusról van szó, többlete) gátolja a másik felvételét, magyarul a vas és magnézium felvétel kéz a kézben jár.











Köszönöm, hogy elolvastad. A későbbiekben tervezek írni esettanulmányokat felismert, és megoldott hiánytünetekről is.







Szikes csapvíz javítása lágyítással és részleges felkeményítéssel





A szikes csapvíz megértésének logikáját és felismerését Bíró József ebben a videójában tárgyalja, a cikk elolvasása előtt érdemes megnézni:









Bevezetés:

E cikk ennek a témának a gyakorlati vonatkozásait tárgyalja. A cikkben végigvezetem, hogyan kell lágyítással és részleges felkeményítéssel a növényezés tekintetében használhatóvá tennünk szikes csapvizünket.
Ennek elméleti alapjait a Low Tech Akvakertész Közösség(facebook) egyik tagjától, Krizsanóczi Annától vettem. Az általa készített leírás a csoport fájl-jai között bármikor letölthető.






Szükségünk lesz:
- Egy vödörre ( a vízcserés megfelelő)
- Lágy vízre (esővíz, RO víz, ioncserélt víz, egyéb lágyvíz)
-Egy 250 ml-es flakonra (maximum fél literes legyen)
-CaCl2-ra és (a hidrátszám fontos), MgSO4-re, magyarul keserűsó (hidrátszám szintén fontos)
-Ékszermérlegre( előny a 0,01g-os felbontású)
-"Papírcsónakra" (félbehajtott papírcetli)



Menete:


1. Vegyük elő a vízcserés vödrünket. (enyém 10 literes)






2. Töltsük meg 1/3 - 1/4 csapvízzel. (tehetünk bele kevés vízelőkészítőt)












3. Most töltsük teli 0-ás nk-jú vízzel ( RO, ioncserélt, eső)












4. Eddig sima lágyítást hajtottunk végre, a KH harmadára, negyedére esett vissza, de sajnos a GH is. Most jön a visszakeményítés(GH emelés), melynek első lépése, hogy elővesszük az ékszermérleget, és a visszakeményítő anyagokat, és a papírcsónakot.












5. Elővesszük a flakont, majd megtöltjük vízzel, kb. a feléig ( lényegtelen, hogy csap, vagy lágyított víz, a visszakeményítő anyagok mindkettőben jól oldódnak).














6. Fogjuk az ékszermérleget, rátesszük a papírcsónakot, majd bekapcsoljuk( ha bekapcsolás után tettük rá, tárázzuk(nullázzuk) le.
Ez után a következő táblázatban lévő megfelelő mennyiségeket kimérjük.

Itt jön a képbe, hogy milyen anyagot szereztünk be. Jobb esetben rá van írva a zacskóra, hogy anhidrid, vagy heptahidrát, esetleg hexahidrát.
Ha nincs, nehezebb a dolgunk: A leggyakrabban kalcium klorid(CaCl2) dihidrátot kapunk, ez pikkelyes darabkákból áll. A másik anyag, a keserűsó(magnézium-szulfát heptahidrát)  szemcseméretre és a szemcsék formájában olyan, mint a kristálycukor. Az anhidrid végződésűek leggyakrabban egy tömbként érkeznek, mivel a levegőből a párát magukba veszik(a párátlanító só is valószínűleg CaCl2 anhidrid)

Ennek ellenére mindig próbáljunk hivatalos infót szerezni a hidrátszámról. Az sem baj, ha törekszünk a magasabb fokú tisztaságra az anyagok minőségét tekintve.






7. Ha megvannak a kimérendő mennyiségek, óvatosan szórjuk rá az első anyagot(kalcium-klorid vagy magnézium szulfát) ékszermérlegen lévő papírcsónakra. Ügyeljünk, hogy ne menjen mellé, mert az fals eredményt adhat. Ha kimértük az egyik anyagot, például a kalcium-klorid dihidrátból a megfelelő mennyiséget, szórjuk bele óvatosan a flakonba a félbehajtott papírlap(papírcsónak) segítségével.


 


8. Ha ez megvan, tegyük rá a kupakot, majd rázzuk össze.















 9. Amint maradéktalanul feloldódott, beleönthetjük a vödörbe a tartalmát.















10. Ha ez kész van, öntsünk újabb vizet a flakonba a csapról, majd ahogyan a kalcium-kloridot, a magnézium-szulfátot is mérjük le, szórjuk bele a papírcsónak segítségével a flakonba a port, majd rázzuk össze, feloldódás után pedig szintén mehet a vödörbe az oldat.


Figyelem! A két port NE keverjük töményen egymással, mert egy olyan anyag csapódik ki, ami órákig rázogatva is alig oldódik fel! Fontos, hogy külön-külön oldjuk fel, majd azután keverjük egybe. Továbbá a módszer nem alkalmas tiszta RO víz önálló felsózására.


Ha ezzel megvagy, utána ha van kedved, ellenőrizheted is a GH emelkedést panzi cseppteszttel (vagy amivel rendelkezel). Ha nem stimmel( + 6 GH), valószínűleg valamelyik anyagod hidrátszámát tudod rosszul.


 A legelső vízcserét NE a teljes szokásos mennyiséggel végezzük. Ha például te 30 litert szoktál cserélni, most cserélj 15-öt, a táblázatban lévő mennyiségeket pedig szorozd meg 1,5-tel(mivel alapból 10 liter vízre vannak számolva). Ha 40 litert szoktál, most 20 litert cserélj, akkor értelemszerűen 2-vel szorozd a bemérendő anyagok mennyiségét.(Hogy a táblázatban lévő, 10 literre megadott mennyiséget 20-ra módosítsd)

 A 2. vízcserétől kezdve érdemes a teljes megszokott mennyiséget cserélni. Ahogy korábban említettem, egyszerű szorzással kiszámítható a megfelelő bemérendő mennyiség, mivel az csak 10 liter víz esetén fog 6 nk-t emelni a GH-n.




Köszönöm a figyelmet, ha további kérdéseid lennének, tedd fel őket itt a cikk alatt!






Bevezetés a "low-tech" nano tengeri akvarisztikába


Előszó


Ebben a cikkben csupán egy kis segítséget szeretnék nyújtani a leendő tengeri akvaristáknak. Nem célom a téma minden részletre kiterjedő átrágása, csupán egy kis ízelítőt, és a költségek (időben és pénzben) átlátását tűztem ki célul.


Saját akváriumom







Bevezetés

A tengeri akvarisztika sokak fejében úgy él, -jogosan- mint az akvarisztika legbonyolultabb, legdrágább ágazata. Ez így rendjén is van, de mint szinte az akvarisztika összes válfajában, itt is lehetőségünk van több módszer között is választani.

Ebben a cikkben szeretném felvázolni - a low-tech növényezéshez hasonló módon - a tengerizés legegyszerűbb, legolcsóbb típusát, a "low-tech" nano tengeri akvarizálást. A low-tech itt azért van idézőjelben, mivel az édesvízben megszokott, ugyanezen név alatt futó ágazathoz képest ez a válfaj alapvetően - kicsit - bonyolultabb. Kezdő akvaristák számára a tények ismeretében nem a tengeri akvarisztikával ajánlom a hobbi elkezdését, hiszen a sósvízi élőlények alapvetően szűkebb környezeti paraméterek mellett érzik jól magukat, inkább a legalább 2-3 éves édesvízi előéletű akvaristák számára javaslom a szakág művelését.

A cikk során sorbavesszük a feltétlen szükséges eszközöket, és azokat, amik "csak plusszt" adnak hozzá a hobbinkhoz, illetve az anyagi részére, illetve a fenntartással kapcsolatos dolgokra is kitérek a nano tengeri akváriumokkal kapcsolatban.



A nano tengeri akvárium előnyei


Először is, mit értünk nano tengeri akvárium alatt? A definíció egyszerű, 100 liter alatti térfogatú akvárium. Jó kérdés, miért kétszer nagyobb a nano felső határa az édesvízben megszokotthoz képest. Azért, mert a tengeri akváriumban - ahogy említettem is - sokkal érzékenyebb élőlényeket gondozunk, amelyeknek leheletnyivel, még a legkevésbé érzékenyebbeknek is, több "puffer", nagyobb víztérfogat szükséges a stabil paraméterek (hőfok, sósűrűség stb.) fenntartásához.

Hogyan kapcsolódik össze a nano (kis méretű akvárium) és a low-tech, tehát az alacsony technikai felszereltséggel, alacsonyabb kezdeti-, és fenntartási költséggel működő akvárium? A nagyobb (legalább 2-300 literes) akváriumok üzemeltetése alapvetően más, mint a kisebb, nano akváriumoké. A vízcsere a kisebb akváriumoknál komoly fegyvertény, sok gondot meg lehet előzni vele, amit anélkül csak komolyabb szaktudással és nagyobb költségek árán - gondolok itt a mikroelemek pontos, gépekkel történő mérésére - valósulhat meg. 100 liter alatt, azt tekintve, hogy a szakemberek a legalább kéthetente történő 20%-os vízcserét javasolják, lényegesen egyszerűbb a kivitelezése és a pénztárcánkat is jobban kíméli ez a méretkategória.


A másik tény tárgyalása előtt, amiért még low-technek nevezhetjük a módszert, egy kicsit tekintsük át milyen élőlényeket tarthatunk egy tengeri akváriumban, amelyek nagymértékben befolyásolják az akvárium költségét és gondozását.
Ami a növényes akváriumban a növény, az a tengeri akvarisztikában a korall és az anemóna. A korallokat három fő csoportja oszthatjuk: rövidpolipú kőkorralok, hosszúpolipú kőkorallok, és lágykorallok. Ezek közül, ami számunkra számításba jöhet, azok azok a kis igényű(telepes) anemónák és a lágykorallok (és egyes szarukorallok). Ez azért van, mert ezek az élőnyek, a vízben lévő "fogyóeszközöket", legnagyobb mértékben a kalciumot és egyéb karbonátokat csak igen lassan építik magukba. Ezzel annak adagolását szükségtelenné teszik hosszabb távon, a kétheti, havi vízcserével maradéktalanul pótoljuk.


A nano tengeri akvárium kezdeti költségei

A tengeri akvarisztikával kapcsolatos ellenérzések kétféle tényezőből adódhatnak. Az egyik az, hogy nagyobb rutin szükséges hozzájuk, illetve a magasabb anyagi befektetés szükségessége.


Most vegyük át egy tengeri akvárium kezdőköltségét, mivel tapasztalataim szerint ez az első kérdés, amit a leendő tengeri akvarista feltesz, jogosan. Alapvetően egy high-tech növényes akvárium beüzemelési költségére számítunk még egy low-tech nano tengeri akvárium esetén is, persze mint minden, ez is függ a tartott élőlények számától és típusától, és az akvárium tényleges nagyságától.

Hogy minél "élethűbb" legyen a felvázolás módja, megosztom veletek a saját, példaként felhozandó akváriumom kezdeti költségét, egyéb kiegészítőkkel, amik szükségesek lehetnek, tehát a lenti lista úgy értendő, hogy minden szükséges dolog benne van, ami egy hosszabb üzemeltetés során szükséges lehet. Ezen eszközök száma, ha legalább havonta, esetleg hetente meg tudunk látogatni egy szaküzletet, lényegesen redukálódhat.
(74 liter)






Természetesen a fenti lista csak egy lehetőség a számos közül, az egyszerűség kedvéért ezen alapulva vezetjük végig, csupán néhány alternatívát említek meg, a főbb szempontok mentén haladva.



Az akváriumot hátsó szűrőrekeszesre javaslom elkészíteni, lacobell(fekete) üveggel elválasztva az esztétikai szempontok miatt(nem fog látszódni a hátsó rekesz). Ebben helyet fognak kapni a szűrőanyagok, a felnyomópumpa, a fűtő, és esetlegesen a fehérjelehabzó. Kis akváriumok esetén véleményem szerint még fölösleges(persze nem elvetendő) az alsó technikai tartály("szűrőakvárium") alkalmazása.

Az élőkő fontos eleme a tengeri akváriumnak, nem csak hogy igazán élethű a rajta lévő vörös mészalga miatt, de a biológiai szűrésben is vastagon kiveszi a részét. Borsos ára miatt opcionálisan keverhetjük fele-fele arányban szárazkővel.(tipp: kezdetben a szárazkő nagy mennyiségű foszfátot engedhet a vízbe, ennek elkerülésére foszfátlekötő anyagot alkalmazhatunk az első hetekben)

Világítás. Ezen LED lámpák használatával 40-42 lm/l fényerőt tudtam elérni.(1050 lm x 2 osztva ~50 literrel) Tapasztalataim szerint ez a fényerő bőven elegendő a lágykorallok, és kis igényű anemónák tartására(Rhodactis sp., Xenia sp. stb.). Hasonló eredmény érhető el egy 2 x 24-es tengeri csövekkel felszerelt, példaként említve egy Odyssea armatúra használatával is, ekkor egy néhány ezret lehúzhatunk a bekerülési költségből, viszont a az armatúrában lévő kék csövet félévente, legkésőbb évente érdemes cserélni.

Áramoltató. A tengervíz hullámzását kell imitálnunk, szükséges a nagy áramlás biztosítása, erre szolgál a kizárólag a víz keringetésére alkalmas áramoltató pumpa.

A Seachem Purigen és az aktívszén együtt hivatott részben a fölöző esetleges hiányát pótolni, illetve az aktívszén még ez mellett hivatott a korralok mérgező anyagait felvenni, amit egymás ellen bocsátanak a vízbe.(kompetíció)

Az RO elven működő szűrő a tengeri akvarisztika egyik alapja. Használatával elkerülhetjük a csapvízből bekerülő szennyezőanyagok(nitrát,foszfát, réz, stb.) bekerülését az érzékeny élőlényeket tartalmazó nano tengeri akváriumunkba. Természetesen, egy kereskedésből is beszerezhetjük a megfelelő vizet, ekkor a kezdeti költség lényegesen csökken, míg a fenntartási költség enyhén növekszik. (a fenti listából saccra lehúzhatunk 25-30 ezer forintot)
Alternatívája a kevertágyas műgyanta, édesvízben széleskörűen használt, bővebben nem térnék ki a használatára.

Szintetikus tengeri só. A logika azt mondja, ha a bioboltban veszünk "bio" tengeri sót, az tökéletes lesz tengervizes akváriumba is. A valóság sajnos nem ez, ezek a sók anno kicsapódtak, visszaoldódáskor a különböző pH és oldékonysági viszonyok miatt nem fogják visszaadni az egykori tenger összetételét. Ennek okán használunk direkt a célra kifejlesztett, az élőlények eredeti élőhelyének kémiai összetételéhez hű sókeverékeket.

Refraktométer, magyarul sűrűségmérő. Alapfelszereltség, ezzel mérjük az akváriumunkban lévő sókoncentrációt. A helyes érték 1024-1025. Ezt is elhagyhatjuk, ha legalább havonta egy szakkereskedésben megnézetjük az akvárium vizének sósűrűségét. ( mínusz cirka 10-15 ezer forint)


Felnyomópumpa. (feladata az utolsó szűrőrekeszből a víz visszajuttatása az akváriumba) Fontos megemlíteni, hogy hosszabb távon csak azokat a pumpákat használjuk, amik alkalmasak a sós vízben történő működésre. Ezeket általában a gyártó kiemeli a dobozon, jól látható helyen.

A fűtő kimaradt az árajánlatokból, a költsége 3-4 ezer forint. Ez mellett szükségünk lesz egy pontos hőmérőre is(digitális).

A fenti összeg, ha legalább 2-3 hetente meg tudunk látogatni egy szakkereskedést, cirka 100-110 ezer forintra redukálódik.



Hogy a kezdeti költségeket méginkább átlássuk, megosztok még egy árajánlatot, egy másik lehetséges összeállítású nano tengeri akváriummal kapcsolatban is. Itt már kihagytam a nem feltétlen szükséges dolgokat, illetve a lámpa egy Odyssea 2 x 24 armatúra lett, és kapott az akvárium egy akasztós fehérjefölözőt is, illetve kikerült a hátsó szűrőrekesz:
(Szintén 74 literes)





Ennek az összeállításnak az előnye a fölöző, hátránya a viszonylag sűrűbb csőcsere(fél - egy év). A fölözővel még a bomlás előtt eltávolítjuk a fehérjéket, így kevesebb anyag tud továbbalakulni nitráttá, ami alacsonyabb szintet eredményezhet.



A rutinfeladatok, és azok költsége


Most, hogy átbeszéltük egy nano tengeri akvárium kezdeti költségét, térjünk rá a havi fenntartási munkálatokra és költségekre.


Mik a rutinfeladatok?
Havi szinten 2 vízcsere(20%), az aktívszén cseréje, purigen regenerálása(telítődése lehet hosszabb idő is). Heti szinten üveg algátlanítás, heti kétszer a perlonvatta cseréje, a szűrőszivacsok (ha vannak) átmosása. Napi szinten pedig az elpárolgott ozmóvizet (precízen, mindig ugyanaddig töltsük) kell pótolni illetve a halakat, garnélákat, korallokat etetni.

Tesztelni kell-e? Ha megcsináljuk a kétheti 20% kötelező vízcserét, és nem tartunk a meszet nagy mennyiségben beépítő korallokat, nem kardinális kérdés. A sósűrűséget havonta szükséges ellenőrizni, de ha csak az elpárolgó vizet pótoljuk, és havonta megcsináljuk a részleges vízcserét, nem szokott elmászni.
(ezek ellenére érdemes minden fontos értéket (Ca, Mg, KH, NO3, PO4) legalább pár havonta ellenőrizni)

Mit jelent ez forintban? kb. 100 literes akvárium esetén mindennel együtt(áram, halkaja, ozmó, vízcsere stb) kb. havi 3-4 ezer forintra jön ki. Tételesen nem írnám fel, hiszen a konkrét díj beszerzési forrástól, a használt eszközök típusától függően is változik.







A nano tengeri akváriumokban tartható állatokat(korallok, anemonák, halak, garnélák, csigák, stb) és makroalgákat a következő cikkemben tárgyalom.

Keresés a tartalomban

Kérdésed van?

Név

E-mail *

Üzenet *