Esettanulmány: Krónikus(hosszantartó) vashiány megjelenése mocsári álhortenzián.




Azt tekintve, hogy a hiánytünet-felismerés a növényes akvarisztikában igen nehéz feladat, egyes "tankkönyvbe-illő" tápanyaggondok igen egyértelműen jelennek meg. Ilyen például a vashiány, sokan tisztában vannak vele, hogy nem mobilis elem, így a növény nem képes megfelelő időintervallum alatt a régi levelekből átcsoportosítani az újonnan fejlődőkbe, ezért először mindig az új leveleken jelenik meg. Na de nem mindig ez az eset áll fenn. Lássuk mi történt a soron következő esetben.

Vásárlók jöttek be a boltba ahol dolgozok, és a segítségemet kérték. Növényes probléma, gondoltam testhezálló. A következő képpel vezették be a megoldandó feladatot:
























Láthatjuk, hogy a növény összes levele érintett a hiányban. De melyik lehet a hiány? Elkezdtem kérdezgetni őket szokás szerint, többek között megkérdeztem a fényerőt, a tápozást, vízcseréket, de valahogy nem állt össze a kép. Mivel az öreg levelek is érintettek, a képre nézve a nitrogénhiány volt a leggyanúsabb, és egyben az első gondolatom. Hogy biztosra menjek, mondtam nekik, hogy lehetőleg minél előbb hozzanak vízmintát az akváriumból, hogy bevizsgálhassam a növényi tápanyagok tekintetében.

Megtörtént a vízminta behozása, így neki kezdhettem a vizsgálatnak. A szokásos négyesre néztem rá: nitrát, foszfát, vas és kálium, mivel a korábbi tapasztalatok alapján ennek a négy tápanyagnak a mennyisége és aránya a döntő.

A mért eredmények:

  • nitrát: 50 
  • foszfát: 1,5 
  • vas: nem kimutatható 
  • kálium: 3-4



Egyből világosság vált, hogy ez nem nitrogénhiány. Mivel a vas nem kimutatható, ez a hiány vált a legvalószínűbbé. De hogyan érintheti az idősebb leveleket is?

Válasz az, hogy a növény valami oknál fogva képes volt a növekedésre a vashiány ellenére( folyamatosan ment a vasat tartalmazó tápsó, de kevés volt az egészséges fejlődéshez), de végig a vas volt a limitáló tényező, így ennek a hiánytünete alakult ki.

A vas felvételét a makroelemekből az egyik, a foszfát gátolja, és épp túlsúlyban van a vashoz képest(mivel nem is kimutatható). Ami a vas felvételét segíti, a kálium épp hiányban van(ha alaposan megnézzük, itt-ott megjelenik a káliumhiányt jelző lyukacsosodás is, de nem az a legszembetűnőbb).

A nitrogén nem vas-antagonista, de nem kedvező az ilyen mértékű túlsúlya.

Megoldásként egy 50%-os vízcserét javasoltam minél előbb, hogy a tápanyag koncentrációkat lejjebb vigyük. Ezt konkrétan a nitrát foszfátra, mint probléma gondoltam megoldásként. A vasat és a szinergista elemét, a káliumot egyértelműen pótolni kell, hogy megszűnjön a fenti képen látható vasklorózis. Ezt egy mikroelem+ kálium tartalmú tápanyagkoktél készítmény segítségével értük el, egy ideig emelt adagot alkalmazva, hogy minél előbb elérjük a kívánt értékeket a vízben, hogy a növény egészségesen tudjon fejlődni.


A kezelés eredménye ez lett:
























Esettanulmány: A növények vöröses színanyagainak előtérbe kerülése a tápanyagok arányainak változtatásával




A növényes akvarisztikában egy igen érdekes témakör azok színe. Mindenki szeretné minél üdébbé, természetesebbé, élénkebbé varázsolni a kis(vagy nagy) szobai üvegkalitkáját. Ennek van egy érdekes technikája, amit tapasztalatom szerint csak a növényes akvarisztikában igen elmélyedt "növényfejek" ismernek. Jómagam is ezelőtt csak blogokon, honlapokon találkoztam vele, de szerencsémre véletlenül sikerült előidézni az egyik akváriumomban.

Történt egyszer, hogy nézegettem a munkahelyi akváriumaim közül azt, amelyikben igen temérdek Alternathera reinecki 'mini' található. Mindig is csodálkoztam(pedig én csináltam elvileg), hogy abban az akváriumban milyen "jól sikerült" a növény tartása, dús, és igen élénkpirosan tündökölt benne a növény. De a reinecki miniről ismerjük, hogy piros, már alapszinten is, legalább bordóspiros színt kapunk tőle kevésbé jó körülmények között is. Az én szememet viszont más ragadta meg: A Hygrophila corymbosa 'compacta'. Megvan a növény? Hosszúkás, enyhén óvális, csúcsban végződő levéllevemez. Alapból zöld.

















Valahogy így fest. Na de most jön az érdekes dolog. E fent említett akváriumban, ahol a reinecki extra piros, így festett a corymbosa:














Elöljáróban leszögezem, hogy a két kép két különböző akváriumban készült. Mindkettőben erős fény(történetesen a zöld verziónál erősebb a fény), van CO2 adagolás, lágy a víz és aktív a talaj. Mondhatni mindkettő szabvány high-tech akvárium. Itt jön az érdekes dolog: csupán a tápanyagok aránya más, ami előhozza ezt az érdekes színt.



Ilyen alapos felvezetés után jöjjön a lényeg, mitől kapunk nagyjából azonos körülmények között teljesen eltérő színt?

A kulcs a relatíve alacsony nitrát. A vas méréshatáron aluli(de 63 literbe napi 2 pumpa planter megy és 3-5 csepp TF vas, tehát nem mondhatni, hogy keveset adok), a foszfát 0,25 a nitrát 2-3 körüli.

Ilyen körülmények között jött elő ez az élénk szín. Honnan tudom, hogy a nitrát volt a ludas? Mindent hagytam alapon, csupán makró helyett kálium-nitrát oldatot adtam az akváriumba, és megemeltem a nitrátot 10-15 körülire, hogy lássuk mi történik. A növény így reagált:







Elkezdett teljesen "normális", zöld leveleket hozni újra. Így végszóként megjegyzem, hogy ezt a holland akvaristák már nagyon régen felfedezték, és használták is a színektől dúskáló vízi kertjeikben.





A vízinövények tápanyaghiányainak a felismerése


 Bevezető

A növényes akvarisztika talán legnehezebb témája ez, mivel élő szervezetek működésével kapcsolatos jelenségeket próbálunk átlátni, ami igen nehéz feladat. A hiánytünetekről úgy általában ez a cikk szól bővebben, a logikáját ott vezettem le.

Ebben a cikkben egy kicsit gyakorlatiasabb vizek felé hajózok, hosszú idő alatt összegyűjtött képeket igyekszem bemutatni, amik egy adott növény adott hiánytünetét mutatják meg, amely használható egyfajta határozónak is.

Elöljáróban leszögezném, hogy a hiánytünet felismerése még haladó növényes akvaristáknak sem mindig könnyű feladat, a megoldásukat pedig nehezíti az a tény, hogy hiánytünetet nem csak az adott elem hiánya, hanem antagonista párjának relatív túlsúlya is okozhat.

A következő képek a tipikusabb hiánytüneteket fogják bemutatni, az adott elemek leggyakoribb hiánytünet-jelenségéről készült fotókkal.

Minden egyes hiánytünet kezelésénél figyelembe kell venni, hogy hiánytünetet antagonizmus is okozhat. Magyarul ha hiánytünetet látunk, az is lehet, hogy egy másik elemből van arányaiban túl sok. Ez minden esetben azt jelenti, hogy csak az akvárium részletes elemzésével határozható meg a kezelés pontos menete.

Az antagonizmus azt jelenti tehát, hogy egy adott elemből, ami hiánytünetként jelenik meg elegendő van arányaiban, de egy másik elemből pedig túl sok van, és ez nehezíti a felvételét annak az elemenek, aminek a hiánytünetét látjuk.  A szinergizmus ennek az ellentéte, egyik elem a másik felvételét segíti.

Hosszú idők tapasztalata szerint négy elem hiánya jelenik meg leggyakrabban az esetek döntő többségében:

Nitrogén, foszfor, kálium, vas

Ritkában pedig a következők: Kalcium, magnézium, kén, és az egyéb mikroelemek.


Vas (Fe(II-III), Fe-EDTA, Fe-DTPA, Fe-EDDHA, stb)

Leggyakrabban a új levelek fehéredéseként, halványodásaként jelenik meg. Gyakran előfordul, felismerése könnyű. Egyes esetekben, amikor a vashiány hosszú időn keresztül megvalósul, de a növény képes növekedni, kialakul a krónikus(hosszantartó) vashiány, ez szinte a növény összes levelét érinti, ilyenkor az idősebb, és az új levelek is mutatják a tünetet. Ezt a jelenséget a 3. képen láthatjuk.

Antagonista párjai: foszfát, cink, réz, mangán, kalcium,
Szinergista párjai: kálium

1

2
3


4

5



6
7














Nitrogén (ammónia/ammónium, nitrit, nitrát, karbamid)

A vas hiányához hasonló tünetekkel jár, szintén halványodás a tünete, de ez főként az idősebb leveleken jelenik meg. Gyakran foszlik szét a nitrogénhiányos levél, és hullik le(8. kép), ebben a foszfor hiányához hasonlit.

Antagonista párjai: kálium, réz, bór
A tapasztalat még azt mutatja, hogy a foszforral is "összeveszik", túl sok foszfor is megnyilvánulhat nitrogénhiányban.
Szinergista párok: magnézium, molibdén


8
9
10


Kálium (kálium-ion)

 Kétféleképpen jelenhet tapasztalataim szerint. Az egyik, amit mindenki ismer: kis lyukak a levélen, a másik pedig az a tünet, amikor a levél szinte átlátszóvá válik foltokban(13. kép). A Hygrophila nemzettség fajai különösen kálium igényesek.

Antagonista párjai: foszfor, nitrogén, magnézium, kalcium, bór
Szinergista párjai: vas, mangán




11
12

13














Foszfor (foszfát-ion)


Különösen aktív talajjal rendelkező akváriumokban gyanakodjunk rá, mivel az aktív talaj agyag részecskéi kezdetben megkötik a foszfátot. Az idősebb leveleken, a végétől a levéltő felé haladó barnulás a leggyakoribb tünete, melyet foltokban történő levél-elhalás, és a levélen történő pontalgásodás is kísérhet. Az aktiv talajok mellett gyakori kiváltó oka a túlzott vastrágyázás.

Antagonistái: vas, kálium, kalcium, cink, réz,
szingergistái: magnézium



14

15

16





Ritkább hiánytünetek:


Arányaiban túl sok foszfor és vas tünete(egy bizonyos tápsó használatánál tapasztaltam ezt)

A tapasztalatok alapján a legvalószínűbb a foszforhiány.


17
18
 Kevert vas és magnézium hiány.

A magnézium hiány tünete a fakó idősebb levél, miközben a levélerek színe sötét marad, ezt a lenti képen tisztán ki lehet venni. A vashiányt korábban tárgyaltuk. A két elem hiánytünete, mivel szinergista párról van szó, megjelenhet együtt is, mivel az egyik hiánya(ha antagonizmusról van szó, többlete) gátolja a másik felvételét, magyarul a vas és magnézium felvétel kéz a kézben jár.











Köszönöm, hogy elolvastad. A későbbiekben tervezek írni esettanulmányokat felismert, és megoldott hiánytünetekről is.







Keresés a tartalomban

Kérdésed van?

Név

E-mail *

Üzenet *