Menü

Esettanulmány: Foszfor antagonizmus okozta vashiány Lobelia cardinalis 'mini'-n.


Ebben az esettanulmányban egy egyszerű vashiány kezelését láthatjátok és olvashatjátok, de a megoldás megszületése nem a vas szintjének emelésével történt meg, hanem a foszfor, mint antagonista pár csökkentésével.

A 63 literes akváriumomban, ahol 1 pumpa TF planter és 2 pumpa TF makrót adtam, ezt a tünetet fedeztem fel(előtte 1-1 ment):










És ezeket mértem. A foszfát saccra olyan 1,5-2 ppm. A vasat nem mértem, de a planter adagolás alapján 0,1-0,2 ppm körül lehetett.














Viszonylag könnyű felismerni, hogy vashiány, mivel az új levelek halványabbak, mint a régebbiek. Ez után azon kezdtem el agyalni, vajon mi történhetett. Eddig rendben volt 1-1 pumpánál, de amint megemeltem a makroelemek mennyiségét, többek között a foszforét, megjelent a vashiány. Ugye a makrótáp emelésével megnöveltem a két másik makroelem mennyiségét is, tehát a nitrogénét és a káliumét is. A nitrogén nincs kölcsönhatásban a vassal, így annak a mértéke nem befolyásolja a vas felvételét. A kálium pedig szinergista elem, tehát feltételei egymás felvételének. Tehát maradt a foszfor, mint bűnös.





Az elmélet szerint jártam el: A makroelemeket tartalmazó tápsó mennyiségét visszavettem 1 pumpálásra naponta, és láss csodát, ez történt:
























Mit látunk? A Lobelia cardinalis 'mini' a vashiányos levelei helyett újra elkezdett szép, üdezöld leveleket hozni. A makróelem mennyiség visszavételével, konkrétan a foszforra gondolva, a vas felvétele nagyobb mértékben megvalósulhatott, ennek a hatásait látjuk a képen.

Az esettanulmány alatt a beadott vas mennyisége változatlan volt, mindössze annak felvehetősége változott, a foszfát, mint antagonista pár mennyiségének növekedésével, majd csökkenésével.

A következő időszakban a növény továbbra is az egészséges zöld leveleit hozta:








Köszönöm, hogy elolvastad!



Esettanulmány: Vashiány megjelenése Alternathera reinecki-n, és a tápanyag-szinergizmus jelentősége





Ez egy kicsit nagyobb lélegzetvételű írás lesz, és a nagyobb horderejű témák közé sorolandó. A vashiányt már álmunkból felkeltve is felismerjük: fakuló fiatal(!) levél, melyet a szakma vasklorózisnak is nevez. Azért alakul ki, mert a vas fontos a klorofill képződése szempontjából, így vas hiányában abból kevesebb lesz, és mint köztudott a klorofill miatt zöld a növény. Ha kevés a vas, kevésbé lesz a növény is zöld.

De mi van, ha a növényünk alapból nem zöld? Mondjuk vegyük példának(már ha a címben is őt említettem) az Alternathera reinecki 'mini' nevű növényt. Ő ugye egy szép piros-bordós, viszonylag igényesnek mondható akvárium növény. Rajta hogyan fedezzük fel, ha vashiányban szenved? Szerencsére lefényképeztem nektek, íme:









Miből látni, hogy ez a növény vashiányban szenved? Úgy "ámblokk" az egész növény fakó. Nincs meg az az ismert bordós-pirosas színe, és köztudott, hogy a piros növények színéért a vas felelős(itt is ugyanúgy a fotoszintézisért felelős színtestek alkotója, mint a zöld növényekben a klorofill, csak történetesen ezek a színanyagok ebben a növényben nem zöldek) illetve különösen az új levelei fakók.

Honnan tudom biztosra, hogy ez vashiány? Végeztem méréseket:


  • NO3(nitrát): 20-25
  • PO4(foszfát): 1-1,2
  • K(kálium): 25
  • Fe(Vas): <0,02 (a teszt nem mutatta ki a jelenlétét)



Egyértelmű a helyzet. Minden rendben van, kivéve a vasat. Ennek a hatását látjuk a fenti képen. A kezelésénél mi sem egyszerűbb, főleg ha tudjuk a tápanyag koncentrációkat: adni kell plusz vasat, vagy a vasat tartalmazó alaptáp mennyiségét kell növelni.

Egy kis kitérő: mi van, ha nem mértünk, csak látjuk a vashiányt? Ebben az esetben nem tudjuk, hogy az adott elemből van-e a kevés, vagy az antagonista párjából túl sok. Ez esetben a tápozás, vízcsere, fényerő, stb. alapos elemzésével lehet tippelni a kiváltó okra, és ez után lesz csak kezelhető a probléma.


Folytatva az fentebb elkezdett gondolatsort, pontosan azt tettem, emeltem a vas koncentrációját a vízben. A növény viszonylag gyorsan reagált:






2 nappal az első kép után
4 nappal az első kép után






A három kép között mindössze 4 nap telt el, de jól látható a fejlődés. Próbáltam a 3 képet ugyanarról a helyről készíteni, hogy összehasonlíthatóak legyenek a növényi levelek. Ha egymás után pörgetjük a 3 képet, láthatjuk, hogy az összes növény fejlődik, és az új levelek jóval sötétebbek, mint a régiek, amiken a vashiányt felfedeztük.


Rendben, a vashiányt megbeszéltük, de hogy jön a képbe a cikk címében is említett szinergizmus jelentősége?

Ebben az esetben segítek, mert nem szembetűnő a jelenség a reinecki-n:





A piros karikában azt láthatjuk, hogy a növény levele kis foltokban átlátszóvá válik. Ezt tudjuk, hogy a kálium hiányának tünete. De hogyan lehetséges? Vegyük át újra a mérési eredményeket:



  • NO3(nitrát): 20-25 ppm
  • PO4(foszfát): 1-1,2 ppm
  • K(kálium): 25 ppm
  • Fe(Vas): <0,02 ppm (a teszt nem mutatta ki a jelenlétét)







Egy másik növény az akváriumban,
ahol a "klasszikusabb" káliumhiányt láthatjuk



A kálium 25 ppm. A növényes akvarisztika mai állása szerint, ha a nitrogénnel hasonló koncentrációban van jelen, az elegendő a legtöbb növényfaj egészséges fejlődéséhez. Itt ez teljesül is, akkor hogyan képes a növény még is a hiányát produkálni?



A kérdés kulcsa a szinergizmus. A szakirodalom elég szűkös a definíció terén: olyan tápanyag-kölcsönhatás, ahol a két tápanyag segíti egymás felvételét(az antagonizmus ennek az ellentéte). Segíti, ez rendben van, de ha az egyik nincs jelen, akkor a másik felvétele is korlátozott?





Az eset hátterében valószínűsíthetően ez a szituáció áll fenn. A kálium és a vas szinergista elemek.


A szinergizmus tehát olyan tápanyag-kölcsönhatás, ahol a felek egymás felvételét segítik, és az egyik tápanyag hiánya a másik felvételét csökkenti.






Csatolmány(szinergizmus):




Nemrégiben egy újabb szinergizmusból fakadó tápanyaghiányt sikerült diagnosztizálnom az egyik akváriumomban. A növényen a káliumhiány jellegzetes tüneteit véltem felfedezni, de a mérések során másra derült fény. A következőket mértem:

NO3: 20-25
PO4: 0,8
Fe: <0,02(nem mérhető)
K: 15

A kálium megfelelő koncentrációban, és a többi tápanyaghoz képest megfelelő arányban van jelen. Akkor mi lehet a gond? A fentiekben is vázolt szituáció zajlódott le újra: a vas elfogyott a vízből, így a kálium felvététele is gátlódott, és ez káliumhiányban nyilvánult meg, holott a kálium megtalálható a vízben.

Ha ez után sem pótoljuk a vasat, csak később jelenik meg a növényeken a vashiány. Mi ennek a valószínű magyarázata? A káliumot a növény sokkal nagyobb mértékben igényli, mint a vasat, mivel a kálium makro, a vas mikroelem. Így ennek okán annak hiánya gyorsabban jelenik meg.







Keresés a tartalomban

Kérdésed van?

Név

E-mail *

Üzenet *